2007. október 29., hétfő

Emlékezés



-Ezt a blogot az emlékezésnek szentelem.Ilyenkor megrohanják az embert emlékei elhunyt hozzátartózóiról.Nem csak ilyenkor emlékezünk, hanem egész évben, hisz elhunyt barátaink, nagypapáink, nagymamáink, szüleink és más rokonaink emléke itt él velünk. Belül a szívünkben, melyet szinte mardos hiányuk.Nagyon szerettem Őket.Szeretetem nem külsőségekben jelenik meg. Nem járok a temetőbe évközben.Úgy érzem az emlékezés nem helyhez és időhöz kötött, nem a fétisek társasága segíti , hanem a szívünkben élő, soha el nem múló végtelen szeretet, melyet mi is kaptunk, míg közöttünk voltak.Szeretettel gondolok rájuk mindig és örzöm emléküket földi létem határáig.

2 megjegyzés:

rozsa írta...

Szia.Örülök,hogy itt is megtaláltalak.Az emlékezést Én sem a helyhez kötöm.Jó volt itt is a soraidat olvasva az Én szeretteimre gondolni köben.Puszi Rózsa

Névtelen írta...

Szia! Nagyon jó a blogod,csak így tovább! Majd jövök olvasgatni!Gizi