-Ezt a blogot az emlékezésnek szentelem.Ilyenkor megrohanják az embert emlékei elhunyt hozzátartózóiról.Nem csak ilyenkor emlékezünk, hanem egész évben, hisz elhunyt barátaink, nagypapáink, nagymamáink, szüleink és más rokonaink emléke itt él velünk. Belül a szívünkben, melyet szinte mardos hiányuk.Nagyon szerettem Őket.Szeretetem nem külsőségekben jelenik meg. Nem járok a temetőbe évközben.Úgy érzem az emlékezés nem helyhez és időhöz kötött, nem a fétisek társasága segíti , hanem a szívünkben élő, soha el nem múló végtelen szeretet, melyet mi is kaptunk, míg közöttünk voltak.Szeretettel gondolok rájuk mindig és örzöm emléküket földi létem határáig.2007. október 29., hétfő
Emlékezés
-Ezt a blogot az emlékezésnek szentelem.Ilyenkor megrohanják az embert emlékei elhunyt hozzátartózóiról.Nem csak ilyenkor emlékezünk, hanem egész évben, hisz elhunyt barátaink, nagypapáink, nagymamáink, szüleink és más rokonaink emléke itt él velünk. Belül a szívünkben, melyet szinte mardos hiányuk.Nagyon szerettem Őket.Szeretetem nem külsőségekben jelenik meg. Nem járok a temetőbe évközben.Úgy érzem az emlékezés nem helyhez és időhöz kötött, nem a fétisek társasága segíti , hanem a szívünkben élő, soha el nem múló végtelen szeretet, melyet mi is kaptunk, míg közöttünk voltak.Szeretettel gondolok rájuk mindig és örzöm emléküket földi létem határáig.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


2 megjegyzés:
Szia.Örülök,hogy itt is megtaláltalak.Az emlékezést Én sem a helyhez kötöm.Jó volt itt is a soraidat olvasva az Én szeretteimre gondolni köben.Puszi Rózsa
Szia! Nagyon jó a blogod,csak így tovább! Majd jövök olvasgatni!Gizi
Megjegyzés küldése